2016. május 16., hétfő

Illik bemutatkozni! - 1

Azt majdnem elfelejtettem, hogy picit meséljek magamról - kicsit belekeverem Önöket a történetbe.
26 vagyok, lediplomázott, barátnős fiatalember - egy fehér autó boldog tulajdonosa.
Ez a rövid verzió, a hosszút ajánlom, jólesett megírni is , közben mindenre visszaemlékezni...mennyi idő eltelt.

Kezdem a közepén - építészmérnökként végeztem Budapesten, közben már azért ki ki kacsintgattam az építőtáborok és építkezések novelláiba. Tetszett nekem ez, hogy  részletekbe menően megértsem, meg tudjam valósítani, amit elképzelek. Megfogjam a csupasz anyagot, melyből aztán embert szolgáló építmény lesz.

Ácsokhoz kerültem közvetlen iskola után, a fák mindig is megnyugtattak, munka pedig sok volt. Itt voltam én szaktanácsadó ács, mivel diplomás segédmunkásról még sosem hallottak és nem is nagyon akartak. Itt barátkoztam össze a magassággal és a keskeny járófelületek világával. Falura is kiköltöztem, munka után kaszálni tanultam, bozótost azt adtak hozzá nagy örömmel. Aztán szilveszterkor a tavalyi évvel együtt engem is szélnek eresztettek: munkahiány. Rengeteget tanultam, most is használom minden cseppjét. Köszönöm: )

Hazaköltöztem. Baranyában nem ismertem ácsokat - de gondoltam magamban: régen a házat a kőműves és az ács építette - nézzünk valamilyen régivágású kőművest a megyében és álljunk be hozzá inasnak. Akkoriban még eszembe sem jutott, hogy irodába húzódjak ... a munka miatt. Csak ad a Jóisten olyat, amit szívesen csinálok. Élveztem a napsütést és a szeszélyes időjárást, mely sokszor tanított minket jómodorra.
Írtam én mindenféle embereknek, köztük Vass Zoltán kemenceépítő mesternek is. Habár eredménytelen volt az érdeklődés, pár hónappal később mégis visszahívtak. Zoli volt az - megkeresték egy oktatói munkával, de ahhoz felsőfokú végzettség kell. Falun kellene tanítani, kőműves-festő alapképzés a történet. A tematikát átnézve húzogattuk a szemöldökünket és abban egyeztünk meg, hogy vályogvetést, vályogház felújítást és kemenceépítést fogunk tanítani az embereknek. Legalábbis én ... 3 hónapon keresztül... 1 hónapon belül.
Siklósra jártam inaskodni, kezdtük kemenceépítéssel és vályogvetéssel. Közben kidolgoztam a tematikát, elkészítettem a munkafüzetet és tananyagot. Egy hónap előnyöm volt a tanítványokkal szemben. Közalkalmazott lettem, megrendeltük az anyagokat és eszközöket - aztán már azon kaptam magam, hogy járok Nagyhajmásra előadásokat tartani, falusiaknak - építési alapismeretekről.
A képzésből rengeteget tanultam, főleg azt, hogy nem nekem való a közoktatás. Építettünk újra kútházat, javítottunk házfalat, tetőt, vízelvezető árkot. Építettünk kemencét, vetettünk vályogtéglát, sőt még ketreces pulykákat is pakoltunk a helyiekkel, ha erre volt szükség. Budapestről is leugrott a vezetőség megnézni, mi minden készült el e rövidke idő alatt.

---

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése