2016. június 13., hétfő

Illik bemutatkozni - III.



Befejeztem, amit tudtam, kifizettem amivel tartoztam - összepakoltam és egy röpke 14órás vonat után már ott álltam a csíkszeredai pályaudvar peronján, kezemben egy cetlivel, amin az iroda címe volt és egy lehetséges albérlet tulajának száma. A levegő friss volt, a város furcsa - ígyhát ott maradtam egy fél évre. Tanultam magyarul, tanultam építészül - sok ismerőssel, munkalehetősséggel, egy tetoválással és mély,mély nyugalommal tértem haza, úgy éreztem lehet belőlem jó építész, azon felül pedig jó építőmester. 
A nyári programok megvoltak már, kemenceépítés, tapasztás, kalákák, itthoni építőtáborok egészen júniustól egészen szeptemberig. Mikor első munkahelyember megérkeztem nagy levegőt véve, emlékeztem vissza a sok felmérésre , tervre, amit az irodában csináltunk. Arra hogy tavasszal már alig tudtam a seggemen megülni, és hogy most milyen jó. 
Ez a lüktetése az életnek ismét tetszett. Télen tél volt , nyáron jár - láttam ahogy halad az idő, hallottam ahogy a természet beszél hozzám. Vályogház felújítás, feltörés - tervezés, kivitelezés. Folyamatos menés, nem alvás - táborszervezés, plakátrajzolás, ismét Erdély, függőágyban töltött hetek az erdőszélen, kaláka - elvert az eső, elég nehéz volt az az egy táska is amit vittem. Elment az idő. Újra augusztus, szeptember és éreztem hogy lassul az idő. Nyáron már megbeszéltem az új vándorhelyem, most Budapestre költözöm. Újra tele volt a naptáram nevekkel, programokkal ,lehetőségekkel. Albérletet 2 nap alatt találtam, bepakoltam az autóval és nyargaltam fel Pestre, aztán végülis Budán laktam. 

---

Táborszervezés, már be is telt a következő ép. Szervezetalapítás, munkacsoportok, közös munka - gondolkodás. Az irodában is épp ezt tanultam a csapatmunkát. Helyezettek lettünk pályázaton, kaptam sok tervezési munkát, és lehetett szabad kézzel rajzolni mindent, kék filctollal... nagyon jól esett újra lapra vetni minden... munkaidőben. : ) Közben a kivitelezési ágon a kapcsolatok hozták a munkát, terveztem azt - csináltam az irodai munkát. Más csoportokkal való közös munka eredménye, hogy tanácsadóként a javaslatomat várják - szociális lakásfelújítás. Olyan közel vannak egymáshoz ezek a témák, mégis más-más foglalkozunk bennük és nincs átjárás. Haladt a dolog, készült, aztán kukába került ütemtervek sora., hogy a nyáron mindezt hogy fogom megoldani, erre az egyre nem gondoltam soha. Csináltam, amit csak a kezem elbírt. 
Sokat jártunk le a Balatonfelvidékre. Minden vándorfélévemben azért sok utazás volt, ami megkönnyítette, az asztalnál ülést is. Kapcsolatok, élő kapcsolati háló - sok munka, mindenkinek lett hirtelen munkája. Éjszakai munkák - beszélgetések, még a névjegykártyám is elkészült. Aztán megismertem Piroskát. Itt kisebb törést vélek felfedezni az utamban. Visszatekinte ez volt a legkellemesebb útja a tanulásnak. Sikerült tovább haladnom a dolgaimmal, aztán elérkezett a tavasz. 
Tudtam ideje lesz lassan letenni a tollat és az anyaggal foglalkozni ismét. Az ütemterv kész volt, én megint ott álltam az első munkám helyén, nagy levegőt véve - visszaemlékezve az előző félévre. Tudtam, hogy még mindig jó ez nekem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése