Éjfél, esti szinfóniáját adja elő az erdő csendesen. Nyirkos sátor. Ma talán nem alszok bele az írásba. Szeretem itt a mogyoró árnyékában. Magyaregregyi tábor 4. napja. Utolsó bejegyzést talán Oszkóról tettem közzé. Azóta bejártam ama sok helyet, ahova meghívtak tanácsért, dolgozni, vagy csak új látogatóba. Éppen futotta a pénzemből Erdély, visszaszereztem Imrének kölcsönadott pipámat. Pirivel elmentünk Nógrád megyébe körülnézni, telek és falu után. Tetszik az ötlet, hogy régi, kipusztuló falut népesíti be az ember, és hogy mindent nagyobb léptékben kipróbálhat. De a falu előtt még áttelelek Pesten Piroskával, ígyhát lakást keresünk. Szövögettük a terveket Budapesten. Onnan egyenesen a hegyre jöttem. Négyen értek ide, s szeretnének tanulni, lelkesek. A tábor nehéz, kint élünk az erdőben. Főzni kell, forrásról vizet hordani, tüzet rakni - még ha esett is az eső. Emellett pedig dolgozunk kíméletlen vályogos munkát. Sarat taposunk, szalmázunk, kapálunk és rakott vályogfalat építünk. A helyi agyagból készítünk edényeket, gyógynövényeket szedünk, íjjászkodunk és miegymás. A telefont terepjáróaksiról néha feltölthetem. Élvezik, tanulnak. A többi dolgom csúszik kicsit. Piroskát is rég láttam, rendületlenül noszogat, hogy írjak. Rengeteg a tapasztalat, mind munka, mind élet szempontjából. Nomád tábor. Itt az erdőben minden az ami. Közben azért ki-ki kacsintgatok - 'vállallkozás', 'pénzbehajtás', megbeszélések - ittott. Erdélyben a fillagóriám gellert kapott, a betervezett faanyagnál vékonyabb jött, a deszka éger lett - erősíteni kell, a falusiak majd befödik. Az autó is javult ezzel azzal, most már nincsen traktor hangja. Jövő héten kiégetjük a kerámiákat és megyünk haza. Budapest, Balaton és Erdély vár rám - az idei utolsó táborral. Az égen megint megjelentek a viharfelhők, reggel lett az estéből és én közben aludtam. A hatalmas mogyoró pedig végig itt áll, szép csendesen figyel - Na ebből mi is lesz ti embergyerekek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése